Világos korlátok kijelölése

Teremts egyértelműen behatárolt környezetet

• Nagyon nehéz kijelölni a határokat, korlátokat. Szülőként nagy hatással van ránk, az, hogy mit engedtek meg nekünk gyermekkorunkban és milyen korlátokat szabtak nekünk a szüleink. Az is hatással van ránk, hogy más szülők mit engednek meg gyermekeiknek, ezért folyamatosan próbáljuk a helyes egyensúlyt megtalálni döntéseink során. Fontos, hogy megtaláljuk az arany középutat a túlzottan megengedő és a szigorúság között.
• Ne mondj mindenre igent Néha könnyebbnek tűnhet, ha hagyjuk, hogy gyermekünk a saját feje után menjen, mert akkor abbahagyja a sírást és boldognak tűnik. De ha mindig "igent' mondunk gyermekünknek, akkor olyan emberré fog válni, aki képtelen elfogadni a korlátokat. A korlátlan szabadsággal rendelkező gyermekekből olyan felnőtt válhat, aki nem fogadja el a tanárokat, más felnőtteket, a munkaadókat, sem a törvényeket.
• Ne mondj mindenre nemet. Másrészt, ha mindig mindenre "nemet" mondunk, akkor gyermekünk olyan felnőtt lesz, aki nem képes önállóan gondolkodni és dönteni.

Tudatosítsd gyermekedben ezeket a korlátokat.

A korlátok felállítása akkor a leghatékonyabb, ha gyermeked úgy érzi, hogy megérted és tiszteled őt. A szülők néha úgy próbálnak fegyelmezni, hogy beszélnek, irányítanak és megmondják a gyermeküknek, mit tegyenek. De néha a tettek erősebbek, mint a szavak. Egy ölelés, kacsintás, mosoly és gyermeked céltudatos tevékenységének csendes figyelése azt az üzenetet sugallja gyermekednek, hogy jó úton jár. Néha elég, ha csak kinyújtod felé a kezed és megkérdezed gyermekedtől, hogy szüksége van-e segítségre és máris úgy érzi, hogy meg van mindaz a támogatás, amire szüksége van. Ugyanígy, egy felhúzott szemöldök, vagy homlokráncolás jobban kimutatja a rosszallást, mint a dühös szavak és a kiabálás. Íme néhány tanács, ami hasznos lehet.

Használd a háztartási eszközöket rendeltetésszerűen.

• Mutasd meg gyermekednek, hogy használjuk a játékokat Ha gyermeked dobálja a formaegyeztető játékkockáit, mondd neki, hogy " Vigyázz a játékaidra", majd vegyél fel egy formát és próbáld meg minden nyílásba bele tenni, amíg bele nem megy a megfelelő helyre. A kisgyermekek néha szeszélyből dobálnak, de ez nem azt jelenti, hogy rombolnak, általában könnyű újra konstruktív tevékenységre irányítani. Ha folytatja a játékok dobálását, talán azt szeretné közölni veled, hogy szeretne labdázni, és ilyenkor szólhatsz neki: "Menjünk ki az udvarra egy kicsit labdázni."
• Használd az eszközöket a célnak megfelelően Mutass neki, jó példát, hogy mire kell használni a dolgokat, a széket ülésre, az ágyat alvásra, az asztalt evésre stb. Ha gyermeked ugrál az ágyon, mondd neki: "Az ágy alvásra való. Kint is tudsz ugrálni." Figyelj arra, hogy ezeket a szabályokat mindig tartsátok be a családban. "A székre nem szabad felállni."

Mutass példát, alkoss és tarts rendet.

• Mutasd meg gyermekednek, hogy kell elrakni a játékokat. Csak néhány játékot tarts a polcon és cserélgesd őket, hogy mindig legyen újdonság és rendezett legyen. Ha megmutatod neki, hogyan kell elrakni a dolgokat, gyermeked ezt előbb-utóbb megtanulja. Kétéves kisgyermeked szereti a rendet és szereti, ha a környezete rendezett. Magába szívja, hogy hova kell helyezni a dolgokat és három éves korára, már képes lesz, hogy legtöbbször vissza is tegye a játékokat. Segíthetsz neki azzal, hogy vidáman azt mondod neki: " Vajon hová tegyük ezeket a kockákat, ha végeztünk?" A rendezett környezet támogatja a kisgyermeket a saját gondolkodásának a strukturálásában.
• Mutass példát gyermekednek. Tedd azt, amit elvársz tőle. Az, hogy milyen példát mutatsz fontosabb, mint az, amit mondasz. Ha szeretnéd, hogy a gyermeked csak asztalnál ülve egyen, akkor ezt kell neked is tenned. Ne egyél sétálás, telefonálás közbe, vagy az autóban.A gyermeked nehezen fogadja el, ha te másképp csinálsz valamit, mint amit elvársz tőle. Ha gyermeked étkezés közben feláll vagy játszani kezd az étellel, mondd azt, " Úgy látom, hogy befejezted az evést.", és vedd el tőle az ételt. Ha gyermeked megtanulja, hogy evés közben az asztalnál maradjon, fokozatosan fejleszti impulzusai irányításának képességét.
• Jelölj ki "tiltott" területeket. Ha vannak olyan helyek a lakásban, a parkban ahova abszolút tilos menni, csökkentheted a konfliktus lehetőségeket. Például használhatsz gyermekzárat a szekrényajtón, így megakadályozod, hogy gyermeked kiszedje a fűszereket, és elkerülöd a bosszankodást.

Pozitívan közelítsd meg a dolgokat.

• Használj pozitív mondatokat a tagadó felszólító mondatok helyett. Például, amikor főzöl, mondd " A lisztet a tálba tesszük." és ne azt, hogy " Ne öntsd ki a lisztet a földre."
• Amikor két éves gyermekedtől szeretnél kérni valamit. Ahelyett, hogy azt parancsolnád neki neki, hogy "Állj fel az asztaltól!", Emeld fel gyermeked és mondd neki: "Most a lábaid legyenek a földön."
• Ha gyermeked a lakásban fel akar mászni valamire, vagy futkározni, gondoskodj arról, hogy legyen több lehetősége a szabadban lenni. Amikor elkezd otthon szaladgálni, mondd azt neki kedvesen: "Így kell itthon járkálni." És sétáljatok együtt végig a lakáson példát mutatva neki.
• Ha gyermeked édességet szeretne venni a boltban, mondd neki: "Ma almát veszünk." Így a hangsúly azon marad, hogy mit csinálsz és nem azon, mit nem csinálsz. Gyakran előfordul, hogy amikor gyermeked meg akarja fogni a tárgyakat a boltban, csak a tárgyak nevét szeretni tudni. Ekkor mondhatod neki: "Szeretnéd megfogni ezt az almát? Az alma piros. Szagold csak meg ezt az almát. Vegyünk négy almát. Segítenél betenni ezeket az almákat a bevásárlókocsiba?" Ha elmeséled, hogy mit lát vagy csinál a gyermeked, akkor a szavakkal és kifejezésekkel fejleszted a szókincsét és lekötöd a figyelmét ezekkel a történésekkel és eltereled a figyelmét, arról amit még az imént szeretett volna.

Kerüld a túlzott stimulációt.

• Ha gyermeked éhes, fáradt, vagy túl stimulált, nehéz vele szót érteni. Egyes éttermek, üzletek borzasztóan túlstimulálják a gyermekeket. A felnőttek képesek kiszűrni a rikító fényeket, a hangokat, de kisgyermekek ezen képességei még nem fejlődtek ki.
• Véletlenül se addj gyermekednek koffein tartalmú, magas cukortartalmú élelmiszereket, ne nézzen gyakran tévét, kerüld a számítógép és a mobiltelefon használatát.

Legyen időd

• Ahogy gyermeked növekszik, fejlődik, okosodik egyre nagyobb felelősséget tud vállalni a saját cselekedeteiért, így a korlátok is változnak. Hiszen azon korlátok, amelyek egy egyéves kisgyermeknek megfelelnek, már nem jók a három éves számára. Fontos, hogy gyermekeddel együtt alkalmazkodj, és gyermeked érezze, hogy bízol benne és add meg neki a bizalmat ahhoz, hogy felnőttként saját maga is képes lesz megszabni a saját korlátait.