Bátorítsunk, ne csak üres szavakkal dicsérjünk.

Teremts olyan környezetet, amelyben gyermeked ösztönzést érez arra, hogy tudatosan cselekedhessen.

• A szülők gyakran túl sokszor megdícsérik gyermeküket teljesen jó szándékkal, hogy gyermekük önbecsülését támogassák: "Fantasztikusan mászol, nagyszerű művész vagy, ügyesen tudsz csenben ülni." Azonban, ezek a dicséretek nem minden esetben őszinték és arra tanítják a gyerekeket, hogy függjenek a dícsérettől , ha motivációra van szükségük, hogy megtegyenek valamit. Amikor megdicsérjük a gyermekünket, azért mert megette a zöldséget, vagy felvette a cipőjét, azt sugározzuk, hogy gyermekünk azt tette, amit elvártunk tőle. Már a kisgyermekek is felismerik, hogy ezek a dicséretek nem őszinték és csak manipuláljuk őket.
• A kutatások azt mutatják, hogy a gyermekek túlzott dicséretének jelenlegi kultúrája azt az érzést kelti bennük, hogy az életben mindenre joguk van, függetlenül attól, hogy mennyi erőfeszítést tettek. A gyermekek túlzott dicsérete összezavarja őket saját önértékelésükkel kapcsolatban, mivel nem képesek maguk megítélni, hogy mennyire jók valamiben, ha mindig azt mondjuk nekik, hogy jól csinálják. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne bátorítsuk gyermekünket. Gyermeked ugyanúgy boldogulni fog a pozitív biztatások hatására, mint ahogyan mi is, ha erőfeszítéseinket a munkatársak vagy a családtagok elismerik.
• Ha azon gondolkodol, hogy bátoríts gyermeked, akkor fontos, hogy ne ess a manapság mindenhonnan hallható dicséretek csapdájába.

Próbáld tudasítani gyermekedben, hogy megértse saját tetteinek a hatását.

• Fókuszáljunk a tettre és az erőfeszítésre, ne a személyre.
  Ahelyett, hogy azt mondanád gyermekednek, hogy "Milyen jó kis segéd vagy." Mondd azt neki, hogy "Köszönöm, hogy megterítetted az asztalt." Ahelyett, hogy azt mondanád neki, hogy "Milyen jó kis répavágó vagy." Mondd azt neki, hogy "Köszönöm, hogy segítettél felszeletelni a répát a vacsorához."
• Az empátia ápolása
  Ahelyett, hogy azt mondanád gyermekednek, hoy "Milyen szépen megvigasztaltad Annát." Hívd fel a figyelmét arra, hogy az amit tett, milyen hatással volt a másik személyre. "Nézd csak Anna abbahagyta a sírást, amikor hoztál neki egy zsebkendőt és átölelted. Biztos jobban érzi magát most." Teljesen másképp dícséred meg gyermekedet, ha a hangsúlyt az érzésekre helyezzük.
• Figyelj nyugodtan
  Gyermeked nem vár dicséretet. Meglepődve láthatod, hogy gyermeked sokkal kitartóbban dolgozik és játszik, amikor nem szólunk hozzá.
• Fejezd ki a háládat.
  Amikor sietsz, ahelyett, hogy azt mondanád, hogy "Elkésünk miattad, siess, vedd fel a kabátod." Mondd azt, hogy " Ha felveszed a kabátod időben, segítesz nekünk, hogy ne késsünk el a fogorvoshoz."
• Inkább figyelj, mint értékelj
  Amikor, kisgyermeked építőkockákkal játszik, ahelyett, hogy azt mondanád neki, hogy "Az összes kockád szét van dobálva a padlón." Mond azt neki érdeklődve, hogy "Az összes építőkockát használod." Az ilyen megfigyelés felkelti az érdeklődését, míg a megítélés elbátortalanítja.
• Adj helyet az önértékelésnek.
  Ahelyett, hogy azt mondanád gyermekednek, hogy " Tetszik a rajzod." Mondd azt neki "A papír bal oldalára rajzoltál." Ezzel a gyermekednek felhívod a figyelmét, és véleményezed a képet. Ahelyett, hogy azt mondanád, hogy "Milyen szuper ez a lovacska." (ami nem mindig lenne őszinte vélemény). Mondd azt, hogy "Egy piros lovacskát rajzoltál.". Ezzel felhívod a gyermeked figyelmét, hogy ő maga értékelje a képet, és nem te.
• Fogadd el, hogy nincs jutalomra szükség.
  Egy olyan tevékenység, amelyben gyermeked részt vesz, már önmagában is jutalom. Amikor gyermeked megtanulja, hogyan kell meghámozni egy banánt, az öröm abban rejlik, hogy a banánhéja rendes csíkokban lejön és hopp, ott a banán és utána azt meg lehet enni. Amikor gyermeked kutyaeledelt tesz a kutyusotok táljában, és a kutya farkcsóválva odafut, ez gyermeked jutalma.
  Kutatások kimutatták, hogy a jutalmazásokkal való motiválás ellenkező hatást válthat ki. A jutalmak torzítják a gyermek belső motivációját. Még a kisgyermekek is ki tudják találni, hogy ha valami megtételéért jutalom jár, az biztos nem a legjobb dolog.
• Fogadd el, hogy a büntetés nem működik.
  A büntetés azt mutatja, hogy a gyermek, mit ne tegyen, és gyakran egy kis problémát még nagyobbá tesz. A kisgyermek emlékezhet a büntetésre, de nem biztos, hogy összekapcsolja a büntetést a büntetést kiváltó viselkedéssel. A megbüntetett gyermek tehetetlennek, megalázottnak, dacosnak és neheztelőnek érezheti magát.
  A kutatások azt mutatják, hogy a büntetés rövid távon megállítja a rossz viselkedést, de hosszú távon nincs hatással a viselkedésre. Amikor a gyermeket büntetik, a felnőtt gyorsan megoldja a problémát, a gyermek azonban nem tanulja meg, hogy hosszú távon hogyan oldja meg a problémákat.
  Gyakran ültetik le a gyermeket egy székre, egy szobában meghatározott időre büntetésből, hogy addig is a gyermekek visszanyerjék önuralmukat, lenyugodjanak és átgondolják a viselkedésüket. A probléma ezzel a megközelítéssel az, hogy ha gyermek képes lenne átgondolni a viselkedését, akkor valószínűleg eleve nem követné el. Ez a fajta büntetés nem nyújt segítséget ahhoz, hogy a gyermek elkezdje belülről irányítani a viselkedését.

Szánj időt arra, hogy gyermekedet tudatossá neveld.

• Időbe telik. amíg a gyermek elkezdi tudatosítani magában, hogy cselekedetei hogyan hatnak másokra. Gyermeked az önmegvalósítás útjának a legelején jár, amelyet egy egész életen keresztül fog véghez vinni. Ha a szülő türelmes és folyamatosan olyan megközelítést alkalmaz, amely segíti gyermekét abban, hogy tudatosítsa a viselkedését, ahelyett, hogy túlzottan dícsérnénk, elítélnénk vagy kritizálnánk. A gyermek fokozatosan tudatosítja saját magatartásának valóságát, és elkezd tudatosabban viselkedni.